PAD (PUBLIC ACCESS DEFIBRILATION) PROGRAM - MAGYARORSZÁG

MIÉRT NEM TUDUNK TÖBBET TENNI A HIRTELEN SZÍVHALÁLLAL SZEMBEN?
Ez a jogos kérdés a világ olyan országaiban is felmerül, ahol a hirtelen szívhalál (SCD = Sudden Cardiac Death) előfordulásának gyakorisága, arányaiban törtrésze a hazai mutatóknak.

Hazánkban az össz-halálozás közel 40%-a szív-keringés eredetű. 20-25.000 főre tehető évente azoknak a száma, akik hirtelen szívhalál következtében vesztik el életüket. 30%-uk el sem jut a kórházbaez naponta, átlagosan 20 ember halálát jelenti.
A hirtelen szívhalál hátterében, az esetek közel 55-80%-ban kamrai ritmuszavar áll – ez a kaotikus elektromos tevékenység a szív pumpa-funkciójának elvesztését, a tényleges keringés megszűnését eredményezi.


Ennek a ritmuszavarnak az egyetlen hatékony kezelése: elektromos.
Az elektromos kezelés, a defibrillálás hosszú évtizedekig kórházhoz és ezen belül is orvos tevékenységéhez kötődött. Figyelembe véve, hogy a kaotikus elektromos tevékenység átváltására, a normális ingerképzés visszaállítására – így az életben maradásra is az idő múlásával exponenciálisan csökken az esély a megfelelő kezelés mielőbbi megkezdése létfontosságú kérdés.


Jó színvonalú kórházon kívüli egészségügyi szolgáltatás mellett is hirtelen szívhalál esetén – ahol ennek hátterében kamrai ritmuszavar áll, megfelelő defibrillációs készség nélkül a betegeknek esélyük sincs a túlélésre.
Ez Magyarországon azt jelent, hogy minimálisan naponta 10 ember az életbennmaradás esélye nélkül hal meg kórházon kívül.
A jelzett, elektromos kezelés hiányában halálos kimenetelű ritmuszavar hátterében leggyakrabban a szívizomzat heveny oxigénhiányos állapota áll.

RIZIKÓ FAKTOR
  

  • 40 év feletti életkor,
  • nőknél a klimax, a változás kora,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint,
  • cukorbetegség,
  • szívizom betegség (pl. lezajlott infarktus),
  • családi halmozódás,
  • mozgásszegény életmód,
  • hirtelen fizikai terhelés
  • erős mellkasi ütés

A kamrafibrilláció látszólag teljesen egészséges egyénnél is felléphet – lényegében minden korcsoport érintett.

Az elmúlt húsz évben az orvostudomány nagy sikerrel vette fel a harcot a szív és érrendszeri megbetegedésekkel szemben – a megbetegedési és halálozási mutatóink nagyságrendekkel javultak.
Sajnálatosan azonban a hirtelen keringésmegállás kezelése terén közel sem értünk el ilyen eredményeket.
Ennek a kudarcnak három fő okát deklarálták az 1995-ben az American Heart Association (Amerikai Szív Társaság) Public Acces Defibrillation (PAD) konferenciáján:


  1. Az elmúlt évtizedekben sikerült a kórházon belüli keringésmegállás kezelését magas szintre emelni, de kisebb hangsúlyt kapott a kórházon kívül bekövetkező keringésmegállás kezelése – holott ma már tudjuk, hogy kórházban történő keringésmegállás csupán töredékét teszi ki az összes keringésmegállásnak
  2. Az újraélesztés hagyományosan orvosi feladatként tudatosult a közvéleményben, az "átlagember" nem vehette birtokába ezt a tudást. Napjainkban az úrélesztés tudományát nem csak orvosoknak tartjuk fent – ellenkezőleg minél szélesebb körben terjesztjük és oktatjuk.
  3. Az un. kamrafibrilláció kezelésére használatos elektromos eszközök fizikai méret és hálózati áramellátása nem tette lehetővé a készülék széleskörű használatát. Az első hordozható defibrillátor 54 kg súlyú volt. A mai modern defibrillátorok súlya nem haladja meg az 5 kg-ot.

A XX. század utolsó évtizede hozott olyan technikai eredményt, mely hatékony megoldást kínált erre a problémára – ez az automata külső defibrillátor (AED).


Az AED egy olyan kisméretű, környezeti hatásoknak ellenálló eszköz, melynek a használata egyszerű – 4 órás tanfolyam után elsősegélynyújtó szinten biztonsággal használható. Két, öntapadó elektróda segítségével csatlakoztatható az eszméletlen beteg mellkasához. A készülék biztonsági rendszere érzékeli a szív elektromos tevékenységét és az algoritmusokban meghatározott energia (shock) leadását csak abban az esetben ajánlja fel, ha a kamra fibrillációra jellemző elektromos tevékenységet érzékeli.
A készülékkel véletlen shock-ot nem lehet leadni. Az AED felépítése széleskörű felhasználást tesz lehetővé. Mint félautomata eszköz minden lépés megtételében segíti a felhasználót. Működésében prioritásként jelölt a beteg és az elsősegélynyújtók biztonsága.
Az egészségügyi szakemberek által kiképzett és vizsgáztatott felhasználók a legszélesebb körben, megelőző egészségügyi képzettség nélkül is használhatják ezt az életmentő készüléket.

Az AED az alábbi algoritmus szerint működik és tesz javaslatot az újraélesztés kivitelezésére:


Ez az algoritmus, elsősegélynyújtók kezében, megegyezik a szakszemélyzet által végzett, kiterjesztett, magas szintű újraélesztés menetével.
1986 óta az újraélesztés folyamatának jelképe egy láncolat, az úgynevezett "túlélési-lánc", a "Chain of Survival". Ez a szimbólum azóta a progresszív jellegű betegellátás lényegét is jelzi. Az egyes láncszemek azonos jelentőséggel bírnak, elégtelenségük, vagy hiányuk értéktelenné teszik a további ellátást, függetlenül annak minőségétől.


Az a készség, amit a korai észlelés és segélykérés, a korai megkezdett alapszintű újraélesztés, a korai defibrillálás és korai magas szintű újraélesztés láncolata garantál az egyetlen, ami a túlélés lehetőségének garanciája lehet.

MIÉRT A PAD?

  • Adott egy percekben mérhető szinten magas időfaktorú, megfelelő ellátás hiányában halálos kimenetelű kórfolyamat.
  • Adott egy technológiailag garantált, biztonságos és nagy hatékonyságú eszköz, mellyel a jelzett kórfolyamat befolyásolható.
  • Adott az ismeret, mely igazolja, hogy az eszköz mielőbbi használata nagyságrendekkel javítja a túlélést.

A kamrafibrilláció kezdete és az elektromos terápia megkezdése között eltelt idő meghatározza a betegség kimenetelét. A percenkénti 7-10% százalékos esélyvesztés miatt a gyors, szakszerű orvosi ellátás sem képes minden esetben esélyt adni a betegnek az életben maradásra. Ennek e problémának a megoldására indították el a PAD – Public Acces Defibrillation programot. A program lényege, az automata defibrillátorok széles körű – a közösségben való – elterjesztése és az alapfokú újraélesztés szintén széleskörű oktatása – eredményként a defibrillációig eltelő idő csökkentése és az életbemaradás valószínűségének növelése. Összességében a PAD program csökkenti a hirtelen szívhalál által okozott nemzetgazdasági károkat – mely egyén és közvetlen környezete vonatkozásában minőségi túlélést jelent.

A defibrillálás végrehajtásához a segélynyújtónak nem szükséges EKG elemzési gyakorlattal rendelkezniük. Egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személyek az AED kezelésére 4-6 órás tréning keretében kiképezhetők. A segélynyújtók körének kiterjesztésével válik lehetővé a kamrafibrillációtól a defibrillálásig eltelt idő drasztikus csökkentése.

A világ számos pontján - ennek a törekvésnek az eredménye, hogy - napjainkban az AED készülék már egyre több olyan helyeken megtalálható, ahol a hirtelen szívhalál előfordulása gyakori lehet. Például légitársaságok, sport és szabadidő centrumok, biztonsági szolgálatok, rendőrség, tűzoltóság, ipari létesítmények, bevásárló centrumok alkalmazottait képezték ki az AED használatára.

Az elmúlt években számos tudományos értékű vizsgálat igazolta a szemlélet valószerűségét, a PAD program hatékonyságát.


Casino project során – Las Vegas-ban 5200 biztonsági őrt képeztek ki az AED használatára és alapszintű újraélesztésre. 1997. áprilisától 1999. októberéig követték a Casino, biztonsági szolgálatának hirtelen szívhalál ellátásában betöltött szerepét. Meghatározó volt, hogy az eszméletvesztés és az első defibrillálás közötti időtartam ebben a rendszerben 6 perccel előbb történt, mintha a mentőket riasztották volna. Ennek köszönhető, hogy a 105 kamra fibrilláció miatt eszméletét vesztő, keringés megállás állapotába kerülő beteg 53%-a gyógyultan a kórházat is elhagyta) Akik az első elektromos shock-ot 3 percen belül kapták – azok túlélési mutatói elérték a 74%-ot.

Ez a mutató, kórházon kívül végzett újraélesztések esetén 10% körüli!

A PAD programon belül négy elsősegélynyújtói szintet különböztetünk meg:

  1. "First Responder"
    Ide tartoznak azok az un. első ellátó vonalat képviselő segítségnyújtók, akik nem rendelkeznek professzionális egészségügyi, orvosi szakképzettséggel, de a munkájukból, hivatásukból adódóan gyakran találkozhatnak keringésmegállással. (tűzoltók, rendőrök, biztonsági őrök, stb…)
    A Gyógyszerrel az Egészségért Alapítvány két éve indította el az un. "First Responder Trial" modellkísérletét, melynek keretében a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság kivonuló tűzoltó állományának teljes létszámát – a Fővárosi Egészségfejlesztési Alap támogatásával - 2003. december 31-ig kiképezi az AED használatára és alapfokú újraélesztés nyújtására
     

     
  2. "Targeted Responder"
    Ezen a szinten jelöljük azokat az embereket, akik foglalkozásukból adódóan nem feltétlenül kell, hogy segítséget nyújtsanak, de környezetükben gyakrabban fordul elő keringésmegállás. Ide soroljuk a különböző úszómestereket, tornatanárokat, fittness oktatókat, stb…
    A Gyógyszerrel az Egészségért Alapítvány felvette a kapcsolatot az International Wellness Institute hazai képviselőivel. 2003-tól megkezdődik a személyi edzők, ilyen irányú képzése.
     

     
  3. "Targeted High Risk Patients"
    A harmadik szint jelenti az un. magas rizikójú betegeket, azaz azt a csoportot amelynél a betegségükből adódóan (így szívinfarktus utáni állapot) magasabb a hirtelen keringésmegállás esélye. Ebben a csoportban kiemelkedő fontosságú a magas rizikójú betegek családtagjainak és hozzátartozóinak képzése, hiszen ma már tudjuk, hogy a hirtelen keringésmegállások közel 80%-a otthon történik.
    A Gyógyszerrel az Egészségért Alapítvány ennek a program szintnek a keretében garantál a Magyar Szív Egyesület számára (EBLS szintű) képzést.
     

     
  4. "No Trained"
    A negyedik szint elsődlegesen az eszközös feltételrendszer biztosítását jelenti, olyan nagy forgalmú helyen, ahol feltételezhető, hogy potenciális elsősegélynyújtó is jelen van (például: repülőtér, pályaudvar …)
    A Gyógyszerrel az Egészségért Alapítvány javasolja és pályázza a Fővárosi Metróállomások AED-vel való felszerelését.

A PAD program bizonyítottan lehetőséget nyújt a kórházon kívül bekövetkező hirtelen keringésmegállásban szenvedők életkilátásainak nagyságrendi javítására.


Ezt a tényt 2002-re számos kezdeményezés igazolja.

A PAD program terjesztése minden ILCOR (International Liaison Comittee on Resuscitation) tagszervezetének, így az

European Resuscitation Council
http://www.erc.edu.
szervezetén keresztül a

Magyar Resuscitatios Társaság
http://www.reanimatio.org.
alapfeladata is.

Kiemelkedően közhasznú alapítványunk lehetőségei szintjén minden segítséget meg fog adni ehhez munkához.

Magyarországon az újraélesztés és az elsősegélynyújtás nyilvánossá tétele – mely szemléletbeli elhívatottságot, képzésre alapuló készséget és tárgyi feltételeket egyaránt jelent – potenciálisan, csupán hirtelen szívhalál vonatkozásában, 10-12 ember életének megmentését jelentheti naponta!
A nemzetközi eredmények utalnak arra, hogy ez nem csupán egy jól hangzó szlogen, hanem valós lehetőség.

IDŐRE MEGY!
AKI OTT VAN, TUDJA.